Hogyan zajlik a választás?
A müncheni önkormányzati választásokra hat évenként kerül sor. A szavazás három részből áll: szavazni kell a főpolgármesterre, a városi képviselő-testületre és városrészem kerületi bizottságára. Amíg a főpolgármester-választás kiválóan áttekinthető – egy jelöltet kell bejelölni és kész – a képviselő-testület és a kerületi bizottságok megválasztása valamivel bonyolultabb. Ha a választást inkább nyugodtan, egy kávé mellett ülve szeretném letudni – semmi probléma! A szavazólapot közvetlenül a lakásomra is elküldik. Így levélben is szavazhatok.
Hogyan zajlik a választás?
A müncheni önkormányzati választásokra hat évenként kerül sor. A szavazás három részből áll: szavazni kell a főpolgármesterre, a városi képviselő-testületre és városrészem kerületi bizottságára. Amíg a főpolgármester-választás kiválóan áttekinthető – egy jelöltet kell bejelölni és kész – a képviselő-testület és a kerületi bizottságok megválasztása valamivel bonyolultabb. Ha a választást inkább nyugodtan, egy kávé mellett ülve szeretném letudni – semmi probléma! A szavazólapot közvetlenül a lakásomra is elküldik. Így levélben is szavazhatok.
Hogyan történik a városi képviselő-testület megválasztása?
A főpolgármester-választás
Hogyan is történik a választás?
Minden párt (vagy választói tömörülés) egy főpolgármester-jelöltet állíthat. A jelölt nem lehet 66 évnél idősebb, és német állampolgárnak kell lennie.
És hogyan tovább?
A főpolgármester-választás nagyon áttekinthető módon történik: a jobb oldali oszlopban van felsorolva a jelöltek neve és foglalkozása. A bal oldali oszlopban van megnevezve a párt (vagy választói tömörülés), amelyikhez a jelölt tartozik. Ennél a szavazásnál csak egyetlen ikszet helyezhetek el.
Mi történik a szavazatommal?
A főpolgármester-választás az abszolút többség elve alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az győz, aki a szavazatoknak több mint a felét megszerezte. Gyakran megtörténik, hogy a jelöltek egyike sem szerzi meg az abszolút többséget. Ilyenkor a két legtöbb szavazatot kapott jelölt között második fordulóra kerül sor. A második fordulóban mindenkinek újra az urnához kell járulnia, és ekkor már csak e két jelölt közül lehet választani. Az lesz a főpolgármester, aki ekkor több szavazatot kap. Ha szükség van második fordulóra, akkor arra az önkormányzati választás után pontosan két héttel kerül sor.
A képviselő-testület megválasztása
A képviselő-testület megválasztása sajnos valamivel bonyolultabb. Ezért ehhez is remek faliújságot lehet rendelni, amelyen minden szépen és pontosan el van magyarázva.
Hogyan is történik a választás?
A képviselő-testület szavazólapja első ránézésre kissé túlzsúfoltnak tűnik. Csupa oszlop és szám, alatta pedig csupa név és még több szám. Az oszlopok a listák. Minden párt (vagy választói tömörülés) összeállít egy listát azokból a jelöltekből, akiket indít a választáson. Mindegyik listán legfeljebb 80 név lehet. Ezek a listás helyek, illetve a jelöltek. Nekik a nevük és foglalkozásuk szerepel a listán. Így aztán a szavazólapról nem feltétlenül tudom megállapítani, hogy az egyes jelöltek milyen ügyeket képviselnek. Ezért fontos, hogy előtte tájékozódjak a jelöltektől és programjukról. Vagy legalább a pártokról (választói tömörülésekről). Így tudni fogom, hogy az elkövetkező hat évre milyen terveik vannak Münchennel.
Én és 80 szavazatok – Gyors ellenőrzés:
- Elég egy listát bejelölni, és már készen is vagyok a szavazással.
- Bejelölhetek egy listát, és azokat a jelölteket, akik nem tetszenek, kihúzhatom a listáról
- Szavazhatok az egyes jelöltekre is. Különböző listákról is.
- Egy jelöltre akár három szavazatot is leadhatok.
- Bejelölhetek egy listát, majd ehhez választhatok jelölteket más listákról is.
Nem rossz, ugye?
Kumu- vagy vegyes? Micsoda?
Az önkormányzati választáson arra is lehetőségem van, hogy ne csak pártokra (vagy választói tömörülésekre) szavazzak, hanem konkrét személyekre. És azok, akiket jónak tartok, nem mindig vannak egy pártban (vagy választói tömörülésben). Ha tehát én az A listáról X jelöltet és a D listáról Y jelöltet szeretném választani – ezt minden további nélkül megtehetem! Annak ellenére, hogy különböző pártokhoz (vagy választói tömörülésekhez) tartoznak. Ezt vegyes szavazásnak hívják. És mi az a kumulálás? Ez azt jelenti, hogy szeretnék minél több szavazatot leadni X jelöltre. Ebben az esetben ennek a személynek egynél több szavazatot is adhatok. De maximum hármat. Ebben az esetben a megfelelő négyzetbe az iksz helyett a 2-es vagy a 3-as számot kell beírnom. Vagy több ikszet tehetek a négyzetbe. Vannak olyan személyek is, akiket előre kumuláltak, és többször is szerepelnek a szavazólapon. Vagy több jelölőnégyzet van a neve mellett. Különösen fontos, hogy a listás szavazatomat hogyan adom le. Mivel itt a 80 szavazatomat nem feltétlenül egy lista jelöltjeire, egyenletesen elosztva adom le. Hanem azok a személyek, akiket előre kumuláltak, több szavazatot kapnak. Ha ezt nem akarom, akkor tetszés szerint húzhatok ki neveket.
Extra kívánságok – semmi probléma!
Egy adott pártra (vagy választói tömörülésre) listás szavazattal is szavazhatok. Majd kiegészítésként egy másik listáról közvetlenül jelölhetek be jelölteket (vegyes szavazás). Ha egy személyt különösen jónak tartok, őt többször is bejelölhetem. De legfeljebb háromszor (kumulálás). És ha a pártot (vagy választói tömörülést) egyébként klassznak tartom, de a listán X jelölt egyáltalán nem illik bele az elképzeléseimbe, akkor őt egyszerűen kihúzhatom. Ez azt jelenti, hogy a nevet egyszerűen áthúzom.
Figyelem, érvénytelen!
Általános szabály: a választó szándékának felismerhetőnek kell lennie! Ez azt jelenti, hogy ha egy lapon keresztbe elosztva leadok 300 szavazatot, vagy egyszerűen az összes listát bejelölöm, akkor valószínűleg nem sokat gondolkodtam. Tehát: érvénytelen. Sajnos ugyanez a helyzet, ha a szavazataimat gondosan leadtam az összes jelöltemre, de közben elszámoltam magam... A túl kevés szavazat nem probléma. Attól még a szavazólap érvényes marad.
Mi történik a szavazatommal?
Először is tisztázzuk, hogy egy párt hány helyet kap. Ehhez kiszámítják, hogy az adott párt hány százalékot (az összes szavazatok közül mennyit) kapott. Ha egy párt például megkapta a szavazatok 30%-át, akkor a képviselő-testületben is a helyek 30%-át kapja meg. Tehát 24-et. A következő lépés annak meghatározása, hogy a pártból kik kapják meg ezeket a helyeket. Itt most az egyedi szavazatok fontosak. Az egy személyre leadott szavazatokat (függetlenül attól, hogy listás szavazatról vagy közvetlen szavazatról van-e szó) összeszámolják. És aki a legtöbb szavazatot kapta, bejut a városi képviselő-testületbe. Egyértelmű, hogy az erősen kumulált jelölteknek nagyobb esélyük van bejutni.
Kerületi bizottságom megválasztása
Egyértelmű, hogy a kerületi bizottságot a saját kerületen részére választom. A helyek számát a kerület mérete határozza meg. Ennek választásnak ugyanaz az elve, mint a képviselő-testület választásának. Szavazhatok listára, kumulálhatom az egy jelöltre leadott szavazataimat, szavazhatok vegyesen vagy kihúzhatok képviselőket a listáról. Itt is érvényes az alapelv, hogy annyi ikszet helyezhetek el, ahány hely van.
